A vérnyomás és a lelkiállapot kapcsolata sokkal szorosabb, mint elsőre gondolnánk. Tapasztalhatjuk, hogy stresszesebb, feszültebb időszakban magasabb vérnyomás értékeket mérünk, miközben a magas pulzus, a belső diszkomfortérzés vagy az alvászavar tovább fokozza az aggodalmunkat. Ilyenkor könnyen kialakulhat a nyugtalanság, ami megemeli a vérnyomást, a magasabb vérnyomás miatt pedig az ember még idegesebb lesz.
A szorongás vagy nyugtalanság önmagában nem feltétlenül okoz tartós magasvérnyomás-betegséget, de átmeneti vérnyomáskiugrásokat kiválthat. A szorongásos epizódok rövid időre megemelhetik a vérnyomást, és ha ezek gyakran ismétlődnek, az már megterhelheti a szívet, az ereket és más szerveket is.
Mi történik a szervezetben nyugtalanság idején?
Amikor valaki feszült, aggódik vagy pánikszerű állapotba kerül, a szervezet készenléti üzemmódba kapcsol. Ilyenkor aktiválódik a stresszválasz, gyorsulhat a pulzus, feszesebbé válhatnak az izmok, szaporább lehet a légzés, és a vérnyomás is magasabbra ugorhat. Ez rövid távon természetes testi reakció, hiszen a szervezet úgy viselkedik, mintha veszélyhelyzetre kellene felkészülnie.
A gond inkább akkor kezdődik, amikor ez az állapot rendszeressé válik. A tartós stressz és a krónikus feszültség hosszabb távon hozzájárulhat a szív- és érrendszer terheléséhez.A hosszan fennálló stressz összefügghet a magas vérnyomással és a szív-érrendszeri kockázatok növekedésével. Egyetlen magasabb vérnyomásmérés még nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinek magasvérnyomás-betegsége van. A vérnyomás pillanatnyi értékét befolyásolhatja az idegesség, a rohanás, a koffein, a dohányzás, a fájdalom, az alváshiány, a fizikai terhelés, sőt maga a mérés miatti aggodalom is. Vannak, akik már attól feszültek lesznek, hogy vérnyomásmérőt látnak, és emiatt magasabb értéket kapnak. Éppen ezért fontos a nyugodt körülmények között végzett, ismételt mérés. Érdemes néhány perc pihenés után, ülve, megtámasztott karral mérni, majd az értékeket naplózni. Ha a vérnyomás rendszeresen magas, akkor nem elég a stresszre fogni, hanem orvosi kivizsgálásra van szükség. A kezeletlen magas vérnyomás hosszú távon növeli a szívbetegség, a stroke és más szövődmények kockázatát.
Jó tudni, hogy a nyugtatók, különösen a benzodiazepin típusú gyógyszerek, az idegrendszer működését lassítják. Például a Frontin hatása ezért csökkentheti a szorongást, a belső feszültséget, a pánikszerű tüneteket vagy az alvási nehézséget, ahogy ezt a medicalnews.hu oldalon is olvashatjuk. Mivel a nyugtalanság mérséklődhet, bizonyos helyzetekben a pulzus és a stresszhez kapcsolódó vérnyomáskiugrás is enyhülhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugtató vérnyomáscsökkentő gyógyszer lenne. Ezt nagyon fontos különválasztani. Ha valakinek valódi magasvérnyomás-betegsége van, azt nem szabad kizárólag nyugtatóval kezelni. A vérnyomás tartós rendezése életmódbeli változtatást, rendszeres kontrollt és sok esetben célzott vérnyomáscsökkentő gyógyszert igényelhet. A nyugtató legfeljebb akkor lehet része a kezelésnek, ha az orvos úgy látja, hogy a szorongás, pánik vagy tartós idegi feszültség jelentős szerepet játszik a panaszokban.
Miért kell óvatosnak lenni a nyugtatókkal?
A nyugtatók hasznosak lehetnek megfelelő helyzetben, megfelelő ideig és orvosi felügyelet mellett, de nem veszélytelen készítmények. A benzodiazepinek receptköteles gyógyszerek, amelyek függőséget, hozzászokást, álmosságot, figyelemzavart és elesési kockázatot is okozhatnak, különösen idősebb korban vagy más gyógyszerekkel együtt szedve. Különösen veszélyes lehet az önkényes adagolás. Ha valaki a magas vérnyomás miatti félelmében egyre gyakrabban vesz be nyugtatót, könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy már nem a valódi probléma kezelése történik, hanem a szorongás gyors elnyomása. Ez rövid távon megkönnyebbülést adhat, hosszabb távon viszont elfedheti a kivizsgálást igénylő testi okokat, és gyógyszerfüggőséghez is vezethet.
Ugyanilyen fontos, hogy a nyugtatókat nem szabad hirtelen abbahagyni, főleg tartós szedés után. A megvonási tünetek között fokozott szorongás, alvászavar, remegés, verejtékezés, szapora szívverés és rossz közérzet is megjelenhet. Ezek a tünetek akár úgy is tűnhetnek, mintha az eredeti szorongás tért volna vissza, miközben valójában megvonási jelenségről lehet szó.
Amikor a vérnyomásmérés maga okoz nyugtalanságot
Sok embernél nemcsak a stressz emeli a vérnyomást, hanem maga a vérnyomásmérés válik stresszforrássá. Egy magasabb érték után jön az újramérés, majd még egy mérés, aztán a folyamatos figyelés. Aki percenként ellenőrzi magát, könnyen belekerülhet egy ördögi körbe, hiszen minden mérés előtt feszültebb lesz, ettől magasabb érték jelenik meg, ami újabb aggodalmat okoz.
Ilyenkor segíthet, ha a mérésnek szabályos rendje van. Például reggel és este, nyugodt körülmények között, orvossal egyeztetett módon. A vérnyomásnapló hasznosabb képet adhat, mint az ideges állapotban, egymás után végzett sok mérés.
Mikor kell komolyan venni a tüneteket?
A nyugtalanság és a vérnyomás összefügghet, de nem szabad mindent a stresszre fogni. Ha a vérnyomás tartósan magas, ha mellkasi fájdalom, légszomj, féloldali gyengeség, zavartság, erős fejfájás, látászavar vagy ájulásérzés jelentkezik, az sürgős orvosi ellátást igényelhet. A 180/120 Hgmm feletti vérnyomásérték hipertóniás krízisnek számíthat, amelynél sürgős segítségre lehet szükség. Az is orvosi konzultációt igényel, ha valaki rendszeresen nyugtatóhoz nyúl, ha emelni szeretné az adagot, ha nehezen tudja elhagyni a gyógyszert, vagy ha a vérnyomás és a szorongás egyszerre rontja az életminőségét.
A valódi megoldás általában több oldalról érkezik
A vérnyomás és a nyugtalanság kapcsolata nem egyszerűen testi vagy lelki kérdés. A kettő gyakran együtt mozog. A tartós javuláshoz sokszor szükség van rendszeres orvosi ellenőrzésre, megfelelő vérnyomáskezelésre, alvásrendezésre, mozgásra, stresszkezelésre, szükség esetén pszichológiai támogatásra és körültekintően alkalmazott gyógyszeres segítségre.
A nyugtató tehát akkor lehet hasznos, ha indokolt, ellenőrzött és átmeneti vagy jól követett orvosi kezelés része. A háziorvos, kardiológus vagy pszichiáter segíthet eldönteni, hogy testi, lelki vagy gyógyszerelési ok áll-e előtérben, és milyen kezelés lenne biztonságos.
Cikkünk edukációs céllal készült, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy a személyre szabott gyógyszerelési tanácsot.
Kép forrása: magnific.com